1. Válassz jó szülőket!
Boldogság országban a gének felülírják a környezeti tényezőket, állítják a szakemberek. A Psychological Science márciusi számában még egy pontot írtak a gének javára: a DNS-ben tapasztalható különbségek magyarázhatják, hogy egyesek miért stabilabbak érzelmileg és miért aktívabbak. A gének nem adnak ingyen útlevelet a szélcsendesebb vizekre, és vannak még belső okai annak, ha valaki lehangolt. Az öröklődés azonban egyesekben boldogságraktárakat képez, ahonnan akkor is meríthetnek erőt, mikor épp nem halad olyan jól a szekér.
Kanadai kutatók depresszióval kapcsolatos 2006-os egérkísérletei arra utalnak, hogy az emberi boldogságot egyszer majd lehet szabályozni a gének manipulációjával. Ez volt az első alkalom, hogy a tudomány elnyomta a gyötrelmeket. A TREK-1 gén hiányával tenyésztett egerek úgy viselkedtek, mintha legalább 3 hétig folyamatosan antidepresszánsokon éltek volna.
2. Adakozz!
Elég, ha csak 1000 forintot költünk valaki másra, és máris boldogabbak leszünk az adott napon, állítja egy 2008-as tanulmány. Az önzetlen cselekedetek segítenek abban is, hogy a házasság élvezetesebb legyen magunk és házastársunk számára is. A jócselekedet után boldogabbak leszünk, úgy érezzük, van célja az életünknek. Azonban valóban önzetlen-e az, amiért bármit is várunk cserébe? Talán ez csak nézőpont kérdése.
3. Képzeld el!
Gondolj egy vidám helyre, és legyőzheted az akadályokat. Az emberek sokkal rugalmasabbak, mint gondolnánk, és kibírják a megpróbáltatásokat, amint az egy 2005-ös tanulmányból is kiderül. Dialízises betegek kedélyváltozásait jegyezték fel. Annak ellenére, hogy hetente háromszor jártak a vérüket tisztító kezelésre, jókedvűek voltak. De ha egészséges embereknek kellett elképzelniük, hogy hasonló helyzetbe kerülnek, úgy vélték, pokollá válna az életük.
Winston Churchill szavaival élve: "A pesszimista minden lehetőségben a nehézséget látja. Az optimista minden nehézségben a lehetőséget."
4. Mozogj!
Ha a gyógyszerek és a tanácsadás mellett sűrűn izzadunk is, akkor felvehetjük a harcot a depresszió ellen. A testgyakorlás javítja a lelkiállapotot, részben azért, mert befolyásolja a test kortizol és endorfin-szintjét. A dühös vagy riadt ember mellékveséje kortizolt termel, mely emeli a vérnyomást és a vércukor-szintet, beindítja az immunválaszt és szervi gyulladásokhoz, károsodásokhoz vezethet. A testedzés azonban visszaállítja a kortizol szintjét a normális értékre.
A futás, biciklizés vagy az aerobik szintén endorfin termelésére serkenti az agyat, mely vegyület egy természetes fájdalomcsillapító. Nincsenek káros mellékhatások, mégis jól érezhetjük magunkat. Olyan mozgásformát válasszunk, melynek intenzitása illeszkedik a stressz-szintünkhöz. Variáljuk az időtartamot és az erősséget, hogy a szervezetünk alkalmazkodóképességét fejlesszük.
5. Élj sokáig!
Ha a jó gének, az önzetlenség, az optimizmus és a sok mozgás már megvan, de még mindig a padlón vagy, akkor várj egy kicsit. Januárban napvilágot látott egy tanulmány, mely 80 ország 2 millió lakójának bevonásával készült. Kiderült, hogy a depresszió a negyneves éveik közepén járók körében a leggyakoribb. Amerikában a legrosszabb időszak a nők esetében 40 éves, férfiaknál 50 éves kor körül következik be.
Az életkor előre haladtával azonban hajlamosabbak vagyunk kiszűrni a negatívumokat, miközben arra figyelünk, amit élvezünk. Az idősödő amerikaiak derűlátóbbak, dacára a szaporodó orvosi vizsgálatoknak és kemoterápiáknak. A rákkal, szívbetegséggel, cukorbetegséggel vagy más egészségügyi nehézséggel való sikeres küzdelmet követően a 60-98 év közötti amerikaiak 10-es skálán 8,4 pontra értékelték sikereiket.
Ezek szerint a boldogságra is várni kell.....
Forrás: eletforma.hu
Utolsó kommentek